Menedékjog Magyarországon – a menekültügyi eljárásról

A saját országában súlyos sérelem vagy üldöztetés elől menekülő valamennyi embernek jogában áll nemzetközi védelemért folyamodni. A menedékjog egy olyan alapvető jog, amely a menekültek jogállásáról szóló 1951. évi genfi egyezményben meghatározott kritériumok teljesülése esetén illeti meg az embereket. A menedékjog biztosítása tehát egy nemzetközi kötelezettség, amely az Európai Unió jogrendjébe is beépítésre került. A védelemre való jogosultság az Európai Unió keretein belül már szélesebb keretek között funkcionál, mint nemzetközi szinten, mivel az EU a menekülteken kívül más csoportok, például a kiegészítő védelemre szoruló személyek számára is biztosítja a nemzetközi védelem kedvezményét.

Magyarországon a menedékjogról szóló 2007. évi LXXX. törvény fekteti le a menedékjogra és a menekültügyi eljárásra vonatkozó alapvető szabályokat. A menedékjogot élvező személy számára a jogszabály lehetővé teszi a Magyarország területén való tartózkodást és ezzel egyidejűleg védelmet is biztosít a visszaküldés, kiutasítás és kiadatás ellen. A menedékjogról szóló törvény négy kategóriát állít fel a menedékjogra jogosultak számára az alapján, hogy az elismerést kérő személyt mennyi ideig és milyen terjedelemben illeti meg a védelem Magyarországon való tartózkodása során.

A menekült státusz

Menekült olyan külföldi személy lehet, aki faji, vallási okok, nemzetiségi- vagy meghatározott társadalmi csoporthoz való tartozása, vagy politikai meggyőződése miatt a hazájában üldöztetést szenvedett el, vagy ilyen üldöztetéstől fél, jelenleg Magyarországon tartózkodik és menekültstátusz iránt kérelmet terjesztett elő.

A menekültként való elismerés feltételeként a kérelmező külföldi állampolgárnak igazolnia vagy valószínűsítenie kell azt, hogy rá nézve az Alaptörvényben meghatározott feltételek fennállnak. A család egységének biztosítása céljából ugyancsak menekültként kell elismerni a menekültként elismert személy külföldi családtagját, illetve a Magyarország területén született gyermekét.

A menekült státusz a magyar állampolgárság megszerzéséig, illetve a menekült státusz visszavonásáig érvényes, amelyet a menekültügyi hatóság három évente felülvizsgál. Nem lehet menekültként elismerni azt a külföldit, akinél a Genfi Egyezményben meghatározott kizáró okok valamelyike fennáll, akit súlyosabb bűncselekmény elkövetése miatt szabadságvesztésre ítéltek, illetőleg akinek Magyarország területén való tartózkodása a nemzetbiztonságot veszélyezteti.

A menekültet a magyar állampolgár jogai és kötelezettségei illetik meg, azzal a kivétellel, hogy - a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választása, valamint a helyi népszavazás kivételével - nem rendelkezik választójoggal és nem tölthet be olyan munkakört vagy tisztséget, amelynek ellátását jogszabály magyar állampolgársághoz köti.

Az oltalmazott státusz

Az oltalmazott egy kiegészítő védelemre jogosító státusz olyan személyek számára, akik ugyan nem feleltek meg a menekültként való elismerés feltételeinek, de fennáll annak a veszélye, hogy a származási országukba történő visszatérésük esetén súlyos sérelemnek lennének kitéve, és nem tudják, vagy ettől a veszélytől való félelmük miatt nem is kívánják hazájuk védelmét igénybe venni.

Az oltalmazottként való elismerés feltételei közel egyezőek a menekültként való elismerés feltételeivel. A család egységének biztosítására való törekvések esetükben is fennállnak. Az oltalmazotti státusz felülvizsgálatára a menekültügyi hatóság részéről ugyancsak három évente kerül sor kötelezően.

Az oltalmazott jogaira és kötelezettségeire a menekültekre vonatkozó jogok és kötelezettségek irányadók azzal, hogy a menekültekre vonatkozó kedvezményes honosítási feltételek az oltalmazottat nem illetik meg.

A befogadott státusz

A befogadott státusz ideiglenes védelemben részesíti azt a külföldit, aki sem a menekültként, sem az oltalmazottként való elismerés feltételeinek nem felelt meg, de fennáll annak a veszélye, hogy a származási országába való visszatérése esetén faji, illetve vallási okok, nemzeti hovatartozása, meghatározott társadalmi csoporthoz tartozása, vagy politikai meggyőződése miatt üldöztetés veszélyének, vagy kínzásnak, illetve más embertelen bánásmódnak, büntetésnek lenne kitéve, és nincs olyan harmadik ország, amely befogadja.

A befogadott státusz feltételeinek fennállásának felülvizsgálására a menekültügyi hatóság részéről évente kerül sor. A befogadottat a tartózkodási engedéllyel rendelkezők jogai illetik meg.

A menedékes státusz

A menedékes státusz ugyancsak ideiglenes védelemre jogosító státusz, amely a hazájukat tömegesen elhagyó és Magyarország területére tömegesen menekülő csoportok tagjait illeti meg az Európai Unió Tanácsa vagy a Kormány döntése alapján. Ebbe a csoportba tartoznak azok a külföldi állampolgárok, akik hazájukból fegyveres konfliktus, polgárháború, etnikai összecsapás, illetve az emberi jogok általános, módszeres, durva megsértése – így különösen kínzás, kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmód - miatt kényszerültek elmenekülni.

A menekült és a menedékes státusz közötti különbség főként a védelem ideje kapcsán érhető tetten. A menekültet az állampolgárság megszerzéséig, illetve a menekült státusz megszűnéséig illeti meg a védelem, míg a menedékest az országgyűlés által megjelölt időpontig.

A jelenlegi ukrán háborús helyzetre tekintettel kérelemre menedékesként védelemben részesülhet az Ukrajnában 2022. február 24-ét megelőzően tartózkodó ukrán állampolgár, az olyan hontalan személy vagy nem ukrán harmadik országbeli állampolgár, aki 2022. február 24-ét megelőzően nemzetközi vagy azzal egyenértékű nemzeti védelemben részesült Ukrajnában, illetve az előző személyek családtagja.

A menedékesként történő elismerés iránti kérelem benyújtására jelenleg személyesen van lehetőség a kialakított gyűjtőpontok bármelyikén a nap 24 órájában, vagy az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság bármely ügyfélszolgálati irodáján ügyfélfogadási időben.

A menekültügyi eljárás

A menekültügyi eljárás a menekültügyi hatóságnál benyújtott elismerés iránti kérelemre indul. Az elismerés iránti kérelem előterjesztésének szándékát a Magyarországra érkezést követően haladéktalanul jelezni kell a menekültügyi hatóság felé. Az eljárás időtartama 60 nap, amely idő alatt sor kerül a menedékkérő személyes meghallgatására is.

A kérelem benyújtását követően a 14. életévet betöltött személyek esetében az ujjlenyomat rögzítése és annak EURODAC rendszerbe történő megküldése történik, annak céljából, hogy kiderítsék, hogy korábban nyújtott-e be menedékkérelmet, illetve tartózkodott-e másik EU tagállamban a kérelmező. Az első menekültügyi eljárás költségmentes és a tolmácsolás költségeit is az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság viseli.

Amennyiben a hatóság a kérelmet elutasítja, vagy a menedékkérő a kérelmét írásban visszavonja, a személyes meghallgatásán nem jelenik meg, a nyilatkozattétel megtagadásával a kérelem elbírálását megakadályozza, illetve az ujjnyomatának vagy arcképmásának rögzítését megakadályozza vagy megtagadja, és Magyarországon tartózkodásának nincs más jogcíme, a hatóság rendelkezik az Európai Unió területéről való kiutasításáról, melyet az idegenrendészeti hatóság hajt végre. A menekültügyi hatóság beutazási és tartózkodási tilalmat is elrendelhet.

Az eljárás során a kérelmet előterjesztő az anyanyelvét használhatja, illetve bármely olyan nyelvet, amelyet megért. Az eljárás során jogi képviselő segítségével történő eljárásra is lehetőség van.

Amennyiben cikkünkkel kapcsolatban további kérdése lenne vagy ezen a területen jogi segítségre volna szüksége, úgy forduljon ügyvédi irodánkhoz bizalommal!

Kapcsolat