Mi történik a kihallgatáson? A nyomozó hatóság előtt történő kihallgatás menete és szabályai, a gyanúsított jogai és kötelezettségei
Bármelyikünk életében előfordulhat az a szituáció, hogy a rendőrségtől érkező idézést kap tanúként vagy gyanúsítottként történő kihallgatásról. Amennyiben ez a sokszor nem várt esemény bekövetkezik, igazán fontos, hogy már az eljárási cselekmény időpontját megelőzően tájékozódjunk a kihallgatás szabályairól és menetéről, valamint a minket megillető jogokról és kötelezettségekről. Az idézés kézhezvételekor mindenekelőtt először arról tanácsos meggyőződnünk, hogy a rendőrségtől érkezett idézés gyanúsítottként vagy tanúként történő kihallgatásról szól-e, ennek ugyanis már rögtön az idézésből ki kell tűnnie. A gyanúsítotti és a tanúkénti kihallgatás folyamata és előírásai eltérőek. Jelen cikkünkben azonban kizárólag a nyomozó hatóság előtt történő gyanúsítotti kihallgatás menetét és szabályait kívánjuk ismertetni.
Az idézésnek a megidézett gyanúsított köteles eleget tenni, az idézés a büntetőeljárási törvény szerint postai úton, telefonon vagy az illetékes hatóság előtti megjelenés során szóban is történhet. Amennyiben valamely oknál fogva mégsem tudunk megjelenni az idézésben megjelölt időpontban, úgy azt a lehető legkorábbi időpontban jelezni kell az idéző hatóságnak. Ennek elmulasztása ugyanis rendbírsággal, elővezetéssel, de végső esetben akár még körözés és elfogatóparancs kibocsátásával is járhat.
A kihallgatás előtt érdemes tájékozódnunk az eljárási cselekmény során minket megillető jogokról és kötelezettségekről. A gyanúsítottnak a kihallgatás során kötelező együttműködnie a rendőrséggel, ennek keretében köteles az eljárási cselekményen a hatóság rendelkezéseinek megfelelően és a büntető eljárási törvényben meghatározottak szerint jelen lenni, valamint lakcímét, értesítési címét, tényleges tartózkodási helyét, kézbesítési címét, valamint ezek megváltozását - a változást követő három munkanapon belül – az eljáró hatósággal közölni.
A gyanúsított a gyanúsítás közléséig jogosult arra, hogy a gyanúsítotti kihallgatásával kapcsolatos büntetőeljárási jogairól tájékoztatást kapjon, védőt hatalmazzon meg, vagy védő kirendelését indítványozza, illetve védőjével ellenőrzés nélkül tanácskozzon. Amennyiben az eljárás során a védő jelenléte kötelező és a gyanúsítottnak nincsen meghatalmazott védője, akkor a nyomozó hatóság a gyanúsítotti kihallgatásra történő idézéssel egyidejűleg intézkedik védő kirendeléséről.
A védő részvétele nem minden bűncselekmény esetében kötelező, azonban a büntetőügyek jó része a nyomozati szakban dől el, az ügyben eljáró hatóságok minden lényeges információt a felderítési, illetve vizsgálati szakaszban gyűjtenek össze. Az itt begyűjtött információkra épül a gyanúsítás is, és ezekből az iratokból dolgozik majd a későbbiek során a bíróság is. Ebből kifolyólag a védekezés irányának potenciális meghatározása kiemelten fontos, amely hozzáértő védő segítségével garantálható a leginkább.
A terhelt a büntetőeljárási törvény alapján - az eljárás egésze során - számos jogosultságokkal rendelkezik, így különösen jogosult arra, hogy
„a) megismerje a gyanúsítás és a vád tárgyát, továbbá ezek változását,
b) a bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság megfelelő időt és körülményeket biztosítson számára a védekezésre való felkészüléshez,
c) a büntetőeljárási jogairól és kötelességeiről a bíróságtól, az ügyészségtől és a nyomozó hatóságtól felvilágosítást kapjon,
d) védelmének ellátására védőt hatalmazzon meg vagy védő kirendelését indítványozza,
e) a védőjével ellenőrzés nélkül tanácskozzon,
f) vallomást tegyen vagy a vallomástételt megtagadja,
g) bizonyítékot terjesszen elő, indítványt és észrevételt tegyen, az utolsó szó jogán felszólaljon,
h) a tárgyaláson és a személyi szabadságot érintő bírói engedélyes kényszerintézkedés tárgyában tartandó ülésen jelen legyen és az e törvényben meghatározottak szerint kérdéseket tegyen fel,
i) jogorvoslattal éljen,
j) az eljárás ügyiratait – a törvényben meghatározott kivételekkel - teljes terjedelmében megismerje,
k) egyezség megkötését, illetve ügyészi intézkedés vagy határozat kilátásba helyezését kezdeményezze.”
Ha a nyomozó hatóság értékelése – így különösen a rendelkezésre álló adatok, illetve bizonyítási eszközök – alapján meghatározott személy megalapozottan gyanúsítható bűncselekmény elkövetésével, az ügyész, illetőleg a nyomozó hatóság őt gyanúsítottként kihallgatja.
A kihallgatás kapcsán rendkívül fontos kiemelni, hogy bármilyen információ, amelyet a kihallgatás során a terhelti figyelmeztetés után nyújtunk a nyomozó hatóság részére a vallomásunk részét fogja képezni, ugyanis a büntetőeljárási törvény akként rendelkezik, hogy „a terhelt vallomásának minősül a terhelt minden olyan a büntetőeljárásban a terhelti figyelmeztetés utáni, bíróság, ügyészség vagy nyomozó hatóság előtt tett, illetve ezeknek címzett szóbeli vagy írásbeli közlése, amelyben a bizonyítás tárgyára vonatkozó tényt állít”.
A kihallgatás megkezdése előtt a nyomozó hatóság intézkedik a kihallgatáshoz szükséges feltételek biztosításáról. Megismeri a rendelkezésre álló adatokat - e körben kitér akár a kihallgatandó személy egyéniségére vonatkozó információkra is -, gondoskodik a szükséges személyek megjelenéséről, a megfelelő helyiségről és a szükséges technikai feltételekről egyaránt.
A kihallgatás a büntetőeljárási törvény XXX. fejezetében meghatározottak szerint történik, melynek folyamatát alapvetően három szakaszra oszthatjuk fel.
Az első szakaszban a személyazonosság megállapítása és ellenőrzése történik. Ennek során a gyanúsítottnak nyilatkoznia kell a személyét azonosító és a vele való kapcsolattartást biztosító adatokról.
A személyazonosság ellenőrzése után következnek a terhelti figyelmeztetések. Ennek keretében a nyomozó hatóság figyelmezteti a gyanúsítottat a kihallgatás során megillető jogairól és az őt terhelő kötelezettségekről, így többek között arról, hogy nem köteles vallomást tenni, a vallomástételt, illetve az egyes kérdésekre történő válaszadást az eljárás folyamán bármikor megtagadhatja, amennyiben vallomást tesz az bizonyítékként felhasználható, valamint mást bűncselekmény elkövetésével hamisan nem vádolhat.
A kihallgatás céljának közlése, a törvényes figyelmeztetések felolvasása után kezdődik meg maga a vallomástétel. Ha a terhelt vallomást kíván tenni akkor a vallomástétel kezdetén, a terhelti figyelmeztetéseket követően a nyomozó hatóság nyilatkoztatja a személyes körülményeiről (foglalkozása, munkahelye, iskolai végzettsége, családi körülményei, egészségi állapota, vagyoni és jövedelmi viszonyai, rendfokozatai).
A vallomástétel során első körben a nyomozóhatóság lehetőséget biztosít a gyanúsított számára arra, hogy a történteket saját szavaival adja elő, így hatóságnak lehetősége nyílik arra, hogy megismerje a kihallgatott személy álláspontját és azt, hogy az egyéni szemszögéből miként élte meg a történéseket. Kérdéseket csak ezt követően intéznek a kihallgatott személyhez.
A gyanúsított a vallomástétel során nem köteles igazat mondani, a vallomásának egyetlen korlátja az, hogy mást bűncselekmény elkövetésével hamisan nem vádolhat és kegyeleti jogot hamis tényállítással nem sérthet. Fontos, hogy a nyomozó hatóság részéről rávezető és befolyásoló kérdések feltétele tilos a kihallgatás során. Az eljárási cselekmény végén a kihallgató összegzi az elhangozottakat, majd pedig a kihallgatási jegyzőkönyv ellenőrzése és aláírása történik.
A nyomozó hatóság minden kihallgatás során eltérő technikákat alkalmazhat annak érdekében, hogy a gyanúsított bűnösségének bizonyítására minél több információ és bizonyíték álljon rendelkezésre. Ilyen kihallgatási technikák például a feszültségkeltés, a jóindulat vagy barátságosság érzésének keltése, vagy akár valótlan információk közlése. Mindezekből kifolyólag fontos az, hogy a kihallgatásra mindig felkészülten érkezzünk.
Amennyiben cikkünkkel kapcsolatban további kérdése lenne vagy ezen a területen jogi segítségre volna szüksége, úgy forduljon ügyvédi irodánkhoz bizalommal!
Legújabb cikkek
Kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer, azaz kötelezettségek a körforgásos termékekhez kapcsolódóan
Megjelent 2023 tavaszán a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszert szabályozó 80/2023. (III.14.) Korm. rendelet (a továbbiakban, mint EPR rendelet). A jogszabály számos új kötelezettséget ír elő a „körforgásos termékeket” forgalomba hozó vagy saját célra felhasználó személyek számára. A kötelezettek kiterjesztett gyártói felelősségi díj megfizetésével teljesítik az általuk forgalomba hozott vagy saját célra felhasznált körforgásos termékek hulladékával kapcsolatos hulladékkezelési feladatok finanszírozására vonatkozó kötelezettségüket. A szabályozás legtöbb előírása 2023. július 1. napjától alkalmazandó.
A büntetés kiszabásának elvei – enyhítő és súlyosító körülmények a büntetés kiszabása során
A büntetőeljárás során a bíróságnak először abban a kérdésben kell állást foglalnia, hogy a vád tárgyát képző cselekmény bűncselekménynek minősül-e, a bűncselekményt a vádlott követte-e el, és amennyiben igen akkor el kell döntenie, hogy az elkövetővel szemben milyen jogkövetkezményeket kíván alkalmazni.
Az alapítványokra vonatkozó illetékszabályok változása – fontos határidő közeleg
Manapság az egyesület mellett az alapítvány az egyik leggyakrabban választott nonprofit civil szervezeti formáció, amellyel valamilyen tartós célt lehet megvalósítani. Tekintettel arra, hogy egyre több alapítvány jön létre, de sokan még mindig nincsenek tisztában azzal, hogy erre a jogi személyre milyen szabályok vonatkoznak, így ebben a cikkben az alapítványok vonatkozásában egy általános tájékoztatást kívánunk adni, továbbá az elmúlt években megvalósult jogszabályi változásokra kívánjuk felhívni a figyelmet.