Sikkasztás
372. §(1) Aki a rábízott idegen dolgot jogtalanul eltulajdonítja, vagy azzal sajátjaként rendelkezik, sikkasztást követ el. A sikkasztás a tulajdoni viszonyokat sértő bűncselekmény. Sikkasztást elkövetőként csak az a személy követheti el, akire az eltulajdonított ingó dolgot rábízták. Tárgya tipikusan pénz, kivéve, hogyha adott, személynek, akire a pénz vagy más helyettesíthető dolog sajátja közé keverve bár, de rendelkezésre áll, illetve lehet más ingóság is, például gépjármű vagy egyéb használati cikk.
Sikkasztás esetében az elkövetőnek valamilyen jogviszony alapján – munkaviszony, megbízási jogviszony – van egy dolog birtokában, használatában, kezelésében például használja a cég tulajdonát képező eszközöket, azonban azokkal sajátjaként rendelkezik, azokat úgy terheli meg vagy akár értékesíti, mintha azok saját tulajdonai lennének. Az ún. zártöréses sikkasztás a lefoglalt dolognak a végrehajtás alóli elvonása is. Ennek kapcsán különös jelentősége van az értékhatároknak, azonban a bűncselekmény már szabálysértési – 500.000,- Ft alatti – értékre is elkövethető, így ekörben az elkövető nem mentesülhet a büntetőjogi következmények alól.
Kapcsolatfelvétel
Amennyiben jogi tanácsadásra, vagy képviseletre van szüksége, keresse budapesti ügyvédi irodánkat elérhetőségeinken.
Legújabb cikkek
Kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer, azaz kötelezettségek a körforgásos termékekhez kapcsolódóan
Megjelent 2023 tavaszán a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszert szabályozó 80/2023. (III.14.) Korm. rendelet (a továbbiakban, mint EPR rendelet). A jogszabály számos új kötelezettséget ír elő a „körforgásos termékeket” forgalomba hozó vagy saját célra felhasználó személyek számára. A kötelezettek kiterjesztett gyártói felelősségi díj megfizetésével teljesítik az általuk forgalomba hozott vagy saját célra felhasznált körforgásos termékek hulladékával kapcsolatos hulladékkezelési feladatok finanszírozására vonatkozó kötelezettségüket. A szabályozás legtöbb előírása 2023. július 1. napjától alkalmazandó.
A büntetés kiszabásának elvei – enyhítő és súlyosító körülmények a büntetés kiszabása során
A büntetőeljárás során a bíróságnak először abban a kérdésben kell állást foglalnia, hogy a vád tárgyát képző cselekmény bűncselekménynek minősül-e, a bűncselekményt a vádlott követte-e el, és amennyiben igen akkor el kell döntenie, hogy az elkövetővel szemben milyen jogkövetkezményeket kíván alkalmazni.
Az alapítványokra vonatkozó illetékszabályok változása – fontos határidő közeleg
Manapság az egyesület mellett az alapítvány az egyik leggyakrabban választott nonprofit civil szervezeti formáció, amellyel valamilyen tartós célt lehet megvalósítani. Tekintettel arra, hogy egyre több alapítvány jön létre, de sokan még mindig nincsenek tisztában azzal, hogy erre a jogi személyre milyen szabályok vonatkoznak, így ebben a cikkben az alapítványok vonatkozásában egy általános tájékoztatást kívánunk adni, továbbá az elmúlt években megvalósult jogszabályi változásokra kívánjuk felhívni a figyelmet.