Sikeres üzenetküldés!

Szobafogságra vagyunk ítélve? Ugyan, pánikra semmi ok! – tudnivalók a kijárási korlátozásról

2020. 03. 27.

2020. március 28-án lép hatályba a 71/2020. (III. 27.) Korm. rendelet, amely két hetes, azaz április 11. napjáig tartó kijárási korlátozást vezet be. Pánikra azonban semmi ok, nem teljes kijárási tilalomról való szó, ugyanis alapos indokkal elhagyhatjuk a lakó- illetve tartózkodási helyünket.

Szobafogságra vagyunk ítélve? Ugyan, pánikra semmi ok! – tudnivalók a kijárási korlátozásról
A rendelet szerint a közös háztartában élők kivételével kötelesek vagyunk a szociális érintkezéseinket a lehető legkisebb mértékűre korlátozni, ami a gyakorlatban legalább másfél méteres távolságot jelent. Külön kitér a rendelet arra, hogy a másfél méter távolság betartását a tömegközlekedési eszközökön is kötelesek vagyunk betartani. Fontos, hogy a kijárási korlátozás ideje alatt vendéglátóhelyeken, azaz éttermekben, kocsmákban tilos tartózkodnunk, kivéve abban az esetben, ha történetesen ételek szállításával foglalkozunk. Ez azt jelenti, hogy az éttermekből továbbra is rendelhetünk, a házhozszállítás működni fog. Ahogyan a bevezetőben említettük, a lakóhelyet, a tartózkodási helyet, illetve a magánlakást csak alapos indokkal hagyhatjuk el. Természetesen ez nem azt jelenti, hogy holnapi mindenki csak a bejelentett lakcímén tartózkodhat, pontosan ezért fogalmaz a rendelet tágan. A lényeg, hogy ott, ahol lakunk, ott kell maradnunk, ezért azoknak, akik nem állandó tartózkodási helyükön, hanem mondjuk albérletben élnek, természetesen nem kell hazaköltözniük. A rendelet pontosan megjelöli, hogy mi lehet alapos indok, és ez a körülményekhez képes viszonylag tág kört jelent. Nézzük ezeket a jogszabály szerint, pontosan:
  • a munkavégzés, a hivatásbeli kötelezettség, a gazdasági, mezőgazdasági és erdészeti tevékenység, valamint az ezek elvégzéséhez nélkülözhetetlen anyagokat, valamint eszközöket árusító üzletben (különösen a műszaki cikket, az építőanyagot és eszközöket árusító üzletben) történő vásárlás,
  • napközbeni kiscsoportos felügyelet okán a kiskorú gyermek kísérése,
  • az egészségügyi ellátás és szolgáltatás igénybevétele, beleértve a gyógyító tevékenységen túl a testi és a lelki egészség megőrzése céljából nyújtott egészségügyi szolgáltatásokat (különösen pszichoterápiás ellátás, fizioterápiás kezelés, gyógytorna),
  • az egyéni szabadidős sporttevékenység, szabadidős célú gyalogos közlekedés külterületen, valamint a települések belterületén – lehetőség szerint a zöldterületeken – egyedül vagy ugyanazon háztartásban élőkkel közösen folytatható, de 1,5 méter távolságot megtartásával,
  • a házasságkötés és a temetés szűk családi körben,
  • a napi fogyasztási cikket értékesítő élelmiszerüzletben (a továbbiakban: élelmiszerüzlet) történő vásárlás,
  • a napi fogyasztási cikket értékesítő egyéb (illatszert, a drogériai terméket, a háztartási tisztítószert, a vegyi árut és a higiéniai papírterméket árusító) üzletben (a továbbiakban együtt: drogéria) történő vásárlás,
  • az állateledelt, takarmányt forgalmazó üzletben történő vásárlás,
  • a mezőgazdasági üzletben történő vásárlás, ideértve műtrágyát értékesítő üzletet és vágóhidat,
  • a piacon, a helyi termelői piacon (a továbbiakban együtt: piac) történő vásárlás,
  • a gyógyszert, a gyógyászati segédeszközt forgalmazó üzletben (a továbbiakban együtt: gyógyszertár) történő vásárlás,
  • az üzemanyag-töltőállomás felkeresése,
  • a dohányboltban történő vásárlás,
  • a fodrász, a manikűrös szolgáltatások igénybevétele,
  • a szállítási, tisztítási és higiéniás szolgáltatások igénybevétele,
  • a gépjármű- és kerékpárszerviz, a mezőgazdasági és erdészeti gépek és berendezések javításával kapcsolatos szolgáltatások igénybevétele,
  • a hulladékgazdálkodással összefüggő szolgáltatások igénybevétele,
  • a legszükségesebb esetben a személyes megjelenést igénylő ügyintézés, így hatósági, banki, pénzügyi, biztosítási és postai szolgáltatások igénybevétele,
  • az állatok ellátása, háziállat közterületi sétáltatása, az állatorvosi rendelő és az állatkórház látogatása,
  • a szülői jogok és kötelezettségek,
  • a hitéleti tevékenység,
  • a magáról gondoskodni nem tudó, vagy segítéségre szoruló személy (például kiskorú személy, idős személy és beteg személy) részére történő segítségnyújtás.
Nagyon fontos korlátozás, hogy a 65 év felettiek – saját, illetve a családjuk védelme érdekében - csak reggel 9 és 12 óra között mehetnek élelmiszerüzletbe, drogériába, gyógyszertárba, vagy piacra. Ezeken a helyeken a megjelölt időszakban – nyilván az ott dolgozók kivételével - csak ők tartózkodhatnak, fiatalabbak nem. Ennek betartatása a hely üzemeltetőjének felelőssége. A rendeletben foglaltak betartását a rendőrség ellenőrzi, továbbá bevonhatja a katonai rendészetet, illetve a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény szerinti szerveket is. Az Operatív Törzs tájékoztatása szerint nincs szükség semmilyen igazolásra annak, aki a kijárási korlátozások ideje alatt otthonából a munkahelyére tart. A kijárási korlátozással, a Kormány célja, az, hogy ne menjünk ki közösségekbe, ne legyen csoportosulás. Tisztában kell lennünk azzal, hogy aki rendelet fentiekben megjelölt korlátozó intézkedéseit megszegi az szabálysértést követ el, és ötezertől ötszázezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

Legújabb cikkek

Kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer, azaz kötelezettségek a körforgásos termékekhez kapcsolódóan

Megjelent 2023 tavaszán a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszert szabályozó 80/2023. (III.14.) Korm. rendelet (a továbbiakban, mint EPR rendelet). A jogszabály számos új kötelezettséget ír elő a „körforgásos termékeket” forgalomba hozó vagy saját célra felhasználó személyek számára. A kötelezettek kiterjesztett gyártói felelősségi díj megfizetésével teljesítik az általuk forgalomba hozott vagy saját célra felhasznált körforgásos termékek hulladékával kapcsolatos hulladékkezelési feladatok finanszírozására vonatkozó kötelezettségüket. A szabályozás legtöbb előírása 2023. július 1. napjától alkalmazandó.

A büntetés kiszabásának elvei – enyhítő és súlyosító körülmények a büntetés kiszabása során

A büntetőeljárás során a bíróságnak először abban a kérdésben kell állást foglalnia, hogy a vád tárgyát képző cselekmény bűncselekménynek minősül-e, a bűncselekményt a vádlott követte-e el, és amennyiben igen akkor el kell döntenie, hogy az elkövetővel szemben milyen jogkövetkezményeket kíván alkalmazni.

Az alapítványokra vonatkozó illetékszabályok változása – fontos határidő közeleg

Manapság az egyesület mellett az alapítvány az egyik leggyakrabban választott nonprofit civil szervezeti formáció, amellyel valamilyen tartós célt lehet megvalósítani. Tekintettel arra, hogy egyre több alapítvány jön létre, de sokan még mindig nincsenek tisztában azzal, hogy erre a jogi személyre milyen szabályok vonatkoznak, így ebben a cikkben az alapítványok vonatkozásában egy általános tájékoztatást kívánunk adni, továbbá az elmúlt években megvalósult jogszabályi változásokra kívánjuk felhívni a figyelmet.