Társasági jog - Kiválás
Egy társaság életében megannyi helyzet teheti szükségessé a cégforma megváltoztatását. Kialakulhatnak olyan kedvezőtlen szituációk, mint például a saját tőke hiánya, vagy új befektetők érkezésével szükségesség válhat a tulajdonosi struktúra átalakítása. A társasági formaváltás során a cégforma megváltoztatásán túl lehetőség van arra, hogy több cég egyesüljön, vagy esetleg a cég több céggé váljon szét.
A szétválással esetén meg kell különböztetnünk a különválást és a kiválást. Különválás esetén a társaságból kettő vagy több különálló jogutód társaság jön létre úgy, hogy a jogelőd társaság megszűnik. Kiválás esetén azonban a jogelőd társaság tovább működik, de egyes tagok (vagy akár valamennyi tag) kiválik, viszik a vagyoni hozzájárulásukat az újonnan létrejövő társaságba. Itt kell megemlítenünk azt az esetet, amikor a társaságból egy tag kiválik, és nem egy újonnan alapított társaságként, hanem egy már meglévő, működő társaságba olvad be. A jogelőd társaság tagjai nem határozhatnak kiválásról többek között abban az esetben, ha a céggel szemben büntető eljárás van folyamatban, csődeljárás alatt áll, vagy a tagok még nem teljesítették maradéktalanul a vagyoni hozzájárulásukat. A kiválás kezdete, amikor a jogi személy legfőbb döntéshozó szerve elhatározza a kiválást. A kiválás elhatározását követően a vezető tisztségviselő elkészíti a kiválási tervet, és az átalakulási vagyonmérleg-tervezetet, eljár a Cégközlönyben történő közzététel vonatkozásában, beszerzi a független könyvvizsgáló jelentéseket, amelyeket a legfőbb döntéshozó szerv legalább háromnegyedes többséggel hozott határozattal elfogad. A fentieket követően a kiválás a szokásos cégeljárással zajlik az ügyvéd közreműködésével.
Legújabb cikkek
Kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer, azaz kötelezettségek a körforgásos termékekhez kapcsolódóan
Megjelent 2023 tavaszán a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszert szabályozó 80/2023. (III.14.) Korm. rendelet (a továbbiakban, mint EPR rendelet). A jogszabály számos új kötelezettséget ír elő a „körforgásos termékeket” forgalomba hozó vagy saját célra felhasználó személyek számára. A kötelezettek kiterjesztett gyártói felelősségi díj megfizetésével teljesítik az általuk forgalomba hozott vagy saját célra felhasznált körforgásos termékek hulladékával kapcsolatos hulladékkezelési feladatok finanszírozására vonatkozó kötelezettségüket. A szabályozás legtöbb előírása 2023. július 1. napjától alkalmazandó.
A büntetés kiszabásának elvei – enyhítő és súlyosító körülmények a büntetés kiszabása során
A büntetőeljárás során a bíróságnak először abban a kérdésben kell állást foglalnia, hogy a vád tárgyát képző cselekmény bűncselekménynek minősül-e, a bűncselekményt a vádlott követte-e el, és amennyiben igen akkor el kell döntenie, hogy az elkövetővel szemben milyen jogkövetkezményeket kíván alkalmazni.
Az alapítványokra vonatkozó illetékszabályok változása – fontos határidő közeleg
Manapság az egyesület mellett az alapítvány az egyik leggyakrabban választott nonprofit civil szervezeti formáció, amellyel valamilyen tartós célt lehet megvalósítani. Tekintettel arra, hogy egyre több alapítvány jön létre, de sokan még mindig nincsenek tisztában azzal, hogy erre a jogi személyre milyen szabályok vonatkoznak, így ebben a cikkben az alapítványok vonatkozásában egy általános tájékoztatást kívánunk adni, továbbá az elmúlt években megvalósult jogszabályi változásokra kívánjuk felhívni a figyelmet.