Társasház alapítás
A Polgári törvénykönyv akként rendelkezik, hogy a társasház úgy jön létre, ha az ingatlanon az alapító okiratban meghatározott, műszakilag megosztott, legalább két önálló lakás vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség, vagy legalább egy önálló lakás és egy nem lakás céljára szolgáló helyiség a tulajdonostársak külön tulajdonába, a külön tulajdonként meg nem határozott épületrész, épületberendezés, helyiség, illetve lakás viszont a tulajdonostársak közös tulajdonába kerül.
A társasházat fennálló vagy felépítendő épületre is lehet alapítani, így a társasház alapításakor az épületnek még nem feltétlenül kell fizikailag léteznie. Alapvető követelmény azonban, hogy abban legalább két, külön tulajdonként bejegyezhető lakás, illetve nem lakás céljára szolgáló helyiség kialakítása adott legyen.
Megjegyzendő, hogy főszabály szerint a társasház alapításával közös tulajdonba kerül azon földrészlet, amelyen az épület fennáll, illetve abban az esetben, ha a földrészlet, amelyen az épület fennáll, bármilyen oknál fogva mégsem tartozik a közös tulajdonba, arra a tulajdonostársakat a törvény erejénél fogva földhasználati jog illeti meg.
A társasház megalapításához az alapító okirat elkészítése szükséges. Az alapító okiratban szerepelnie kell a társasház megalapításának kifejezett elhatározása, a külön tulajdonba kerülő lakások, nem lakás céljára szolgáló helyiségek megjelölése, a közös tulajdonban álló épületrészekből és a földrészletből az egyes tulajdonostársakat megillető tulajdoni hányadok meghatározásának módja és mértéke, a közös tulajdonba kerülő épületrészek felsorolása, az ingatlan-nyilvántartás szabályai által megkívánt egyéb adatok, jogok és tények, a közösség közös neve, amely egyéb megjelölés hiányában a társasház címe.
Az alapító okirat aláírását követő 60 napon belül pedig meg kell tartani az alakuló közgyűlést, melynek összehívására bármely tulajdonostárs, vagy az építtető jogosult. Az alakuló közgyűlés határoz a közös képviselő vagy az intézőbizottság elnöke és tagjai személyéről, szükség esetén a számvizsgáló bizottság tagjainak megválasztásáról, valamint a fizetési számla megnyitásáról.
Az alakuló közgyűlésen, vagy az attól számított legkésőbb 60 napon belül megtartott közgyűlésen az összes tulajdoni hányad szerinti legalább egyszerű szavazattöbbséggel meg kell állapítani a társasház szervezeti- és működési szabályzatát. A szervezeti- és működési szabályzatban meg kell határozni a társasház szerveit, hatásköreit, jogait és kötelezettségeit, valamint a közös költség viselésének szabályait.
A társasház megalapítását és a külön tulajdoni hányadokat be kell jegyeztetni az ingatlan-nyilvántartásba, amely eljárás során kötelezően csatolni kell az alapító okiratot, a szervezeti- és működési szabályzatot, az ingatlan-nyilvántartási kérelmet, az igazgatási díj megfizetéséről szóló bizonylatot, illetve az eljáró képviselő meghatalmazását.
Ha úgy gondolja, hogy ezen a területen jogi segítségre volna szüksége, úgy forduljon ügyvédi irodánkhoz bizalommal!
KapcsolatLegújabb cikkek
Kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer, azaz kötelezettségek a körforgásos termékekhez kapcsolódóan
Megjelent 2023 tavaszán a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszert szabályozó 80/2023. (III.14.) Korm. rendelet (a továbbiakban, mint EPR rendelet). A jogszabály számos új kötelezettséget ír elő a „körforgásos termékeket” forgalomba hozó vagy saját célra felhasználó személyek számára. A kötelezettek kiterjesztett gyártói felelősségi díj megfizetésével teljesítik az általuk forgalomba hozott vagy saját célra felhasznált körforgásos termékek hulladékával kapcsolatos hulladékkezelési feladatok finanszírozására vonatkozó kötelezettségüket. A szabályozás legtöbb előírása 2023. július 1. napjától alkalmazandó.
A büntetés kiszabásának elvei – enyhítő és súlyosító körülmények a büntetés kiszabása során
A büntetőeljárás során a bíróságnak először abban a kérdésben kell állást foglalnia, hogy a vád tárgyát képző cselekmény bűncselekménynek minősül-e, a bűncselekményt a vádlott követte-e el, és amennyiben igen akkor el kell döntenie, hogy az elkövetővel szemben milyen jogkövetkezményeket kíván alkalmazni.
Az alapítványokra vonatkozó illetékszabályok változása – fontos határidő közeleg
Manapság az egyesület mellett az alapítvány az egyik leggyakrabban választott nonprofit civil szervezeti formáció, amellyel valamilyen tartós célt lehet megvalósítani. Tekintettel arra, hogy egyre több alapítvány jön létre, de sokan még mindig nincsenek tisztában azzal, hogy erre a jogi személyre milyen szabályok vonatkoznak, így ebben a cikkben az alapítványok vonatkozásában egy általános tájékoztatást kívánunk adni, továbbá az elmúlt években megvalósult jogszabályi változásokra kívánjuk felhívni a figyelmet.