Társasházi kamerás megfigyelés? Mutatjuk a szabályokat!
Hiába a jó lakóközösség, a lelkiismeretes házmester és a megfelelő védelmű bejárati ajtó, sajnos még mindig nagyon sok betörésről hallunk társasházakban is. Sokszor nem is a társasházi lakások, sokkal inkább a folyosón hagyott tárgyak, esetleg biciklik, rollerek válnak a bűnözők célpontjává. Nem csoda, ha egyre több lakóközösség dönt úgy, hogy a közös helyiségeket kamerával kívánják megfigyelni. Valójában azonban ez nem olyan egyszerű, mint elsőre gondolnánk, ugyanis adatvédelmi szempontból sok szabálynak, előírásnak kell megfelelni. Ebben a cikkben a társasházi kamerás megfigyelés szabályairól kívánunk egy általános tájékoztatást adni.
Amennyiben egy társasházban felmerül az igény a közös tulajdonú épületrészek, helyiségek és területek megfigyelését szolgáló elektronikus megfigyelő rendszer létesítésére és üzemeltetésére, akkor arról a jelenleg hatályos Társasházi törvény alapján a társasházi közgyűlés az összes tulajdoni hányad szerinti legalább kétharmados többségével rendelkező tulajdonostársak igenlő szavazatával dönthet. A törvény rögzíti továbbá azt is, hogy a szervezeti-működési szabályzatnak tartalmaznia kell a kamerarendszer üzemeltetéséhez szükséges, és a személyes adatok védelmére vonatkozó előírásokkal összhangban álló adatkezelési szabályokat. Fontos, hogy a törvény alapján a kamerarendszer üzemeltetője csak a személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló törvényben meghatározott személy lehet. A törvény alapján személy-és vagyonvédelmi tevékenységet személyesen az végezhet, aki rendelkezik biztonsági őr, testőr, vagyonőr vagy biztonságszervező szakképesítéssel.
A kezdeti nehézségek ellenére a GDPR fogalom talán mára már senkinek nem új, ez az általános adatvédelmi rendelet, mely szigorú szabályokat alkalmaz a személyes adatok kezelésére. A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (a továbbiakban: NAIH) tájékoztatása alapján a GDPR fogalommeghatározásai szerint egy ember arca, képmása személyes adatnak, a képfelvétel készítése, valamint az adatokon elvégzett bármely művelet pedig adatkezelésnek minősül. A Hatóság álláspontja alapján adatvédelmi szempontból a társasház - mint önálló jogalany - adatkezelőnek minősül, a közös képviselő vagy az intézőbizottság elnöke pedig az adatkezelő képviseletét látja el (adatfeldolgozóként vagy önálló adatkezelőként). Tehát amennyiben egy társasház, mint a kamerarendszernek az adatkezelője kezel olyan adatokat, amelyeknek a felhasználásával természetes személyek azonosíthatóvá válnak, azon felismerhetőek, úgy a felvételek személyes adatnak minősülnek és a társasház adatkezelése a GDPR hatálya alá tartozik.
Éppen ezért társasházi kamerás megfigyelőrendszer esetében feltétlenül szükség lesz adatvédelmi szabályzatra, amelyben mindenképp szerepeltetni kell az adatkezelési célokat és eljárásokat, továbbá az szabályozhatja a szervezet belső működését, a személyes adatkezelés főbb jellemzőit, meghatározhat követendő alapelveket is, például a kamerák üzemeltetésének rendjét, az érintettek általi kikéréshez kötődő feladatokat, az adatkezelési tájékoztatók közzétételének a rendjét stb. Az adatkezelési idő nemzeti jogszabályokban már nincsen konkrétan rögzítve, az adatkezelőnek kell meghatároznia azt, hogy az adatkezelési cél eléréséhez milyen adatkezelési idő szükséges.
Az adatkezelési szabályzaton kívül adatkezelési tájékoztatóra is mindenképp szükség van, ez az érintettek (akik a kamerarendszerrel felszerelt épületbe, épületrészbe, vagy más, a kamerák által megfigyelt területre belépni vagy ott tartózkodni szándékoznak pl.: lakók, közös képviselő, de akár a postás is) számára kötelezően elkészítendő és rendelkezésükre bocsátandó dokumentum, amely biztosítja az adatkezelés átláthatóságát. Az érintetteket mindenféleképpen tájékoztatni kell a személyes adatok védelmére vonatkozó előírásoknak megfelelően a szükséges információkról, mint például a kamerarendszer használatának tényéről, az őket megillető jogokról, az üzemeltető személyéről és az ő elérhetőségeiről is. Az adatkezelő köteles továbbá az Európai Adatvédelmi Testület 3/2019-es Iránymutatásában (a továbbiakban: Iránymutatás) meghatározottak szerinti figyelemfelhívó jelzést elhelyezni arról a tényről (például egy piktogram formájában), hogy az adott területen elektronikus megfigyelőrendszert alkalmaz. A GDPR 13. cikke ad részletes információkat arról, hogy mi a tájékoztatás minimális tartalma. A kamerarendszer felvételeit pedig nem lehet csak úgy megtekinteni, hanem azok megismeréséről jegyzőkönyvet kell készíteni, aminek tartalmaznia kell a rögzített felvétel azonosításához szükséges adatokat, a megismerésére jogosult személynek a nevét, az adatok megismerésének okát és annak idejét is.
Hangsúlyos, hogy a társasházi kamerás megfigyelőrendszer nem irányulhat külön tulajdonban álló lakás vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség bejáratára vagy esetlegesen más nyílászárójára (például körfolyosós ingatlan esetében a belső részen elhelyezkedő ablakra) még akkor sem, hogyha az a közös tulajdonban álló területen, épületrészen kerül elhelyezésre. Ezen túl pedig a kamerarendszer nem helyezhető el olyan közös tulajdonú, vagy közös használatban álló helyiségben, ahol a megfigyelés sértheti az emberi méltóságot (pl. illemhely, öltöző). Továbbá a kamerák főszabály szerint nem figyelhetnek meg közterületet, ugyanakkor előfordul, hogy máshogy ezt nem lehet megoldani, ilyenkor a látómezőnek ezt a részét szükséges kitakarni, vagy a felvételt maszkolni.
Nagyon fontos, hogy a felvételeket nem lehet a megengedett céloktól eltérően más célra felhasználni. Felmerül a kérdés, hogy mik azok a célok, melyekre a felvételek felhasználhatók. Itt az Iránymutatására kell figyelemmel lenni, mely segíti a GDPR követelményeinek értelmezését. Az Iránymutatás kimondja, hogy a használat előtt részletesen meg kell határozni az adatkezelés célját, és ezeket írásban kell rögzíteni. Ha csak annyi kerül rögzítésre, hogy az adatkezelés célja a „biztonság”, akkor az nem lesz kellően konkrét. A GDPR 6. cikk (1) bekezdés f) pontja a legyakoribb hivatkozás a gyakorlatban. Erre figyelemmel a videokamerás megfigyelés jogszerű, amennyiben az adatkezelés az adatkezelő vagy egy harmadik fél jogos érdekeinek érvényesítéséhez szükséges, kivéve, ha ezen érdekekkel szemben elsőbbséget élveznek az érintett olyan érdekei vagy alapvető jogai és szabadságai, amelyek személyes adatok védelmét teszik szükségessé, különösen, ha az érintett gyermek.
Az Iránymutatás alapján valós és veszélyes helyzetben a vagyon betörés, lopás vagy rongálás elleni védelmének célja jogos érdeknek minősülhet. A jogos érdek, mint jogalap megjelölése esetén az adatkezelőnek érdekmérlegelést kell végeznie, amelynek során azonosítani kell a társasház jogos érdekét, és a harmadik személyek érdekeit, az érintett alapjogot, és ezek fényében kell megállapítania, hogy kezelhető-e a személyes adat. Hogyha az adatkezelő (társasház) érdeke az érdekmérlegelés alapján megelőzi az érintettek személyes adatok védelméhez fűződő jogát, úgy megvalósítható a kamerarendszer üzemeltetése.
Végezetül a NAIH jogsértést megállapító határozatait áttekintve elmondható, hogy a Hatóság a legtöbb esetben az általános adatvédelmi rendelet megsértését a nem megfelelő jogalap, a közterületeket is figyelő kamerák és a nem megfelelő tájékoztatás miatt állapítja meg. Az adatvédelmi követelmények megsértése esetén jelentős szankciók vannak, a Hatóság akár adatvédelmi bírságot is kiszabhat. Tekintettel arra, hogy mind a jogszabályi környezet, mind pedig a hatósági ellenőrzési és szankcionálási gyakorlat meglehetősen új és komplex, így mindenképp nagy körültekintéssel és megfelelő szakmai segítséggel javasoljuk a kamerarendszer kiépítését!
Adatvédelemi joggal és adatvédelmi gyakorlat kialakításával kapcsolatos jogi tanácsadásért forduljon Irodánkhoz bizalommal!
Legújabb cikkek
Kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer, azaz kötelezettségek a körforgásos termékekhez kapcsolódóan
Megjelent 2023 tavaszán a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszert szabályozó 80/2023. (III.14.) Korm. rendelet (a továbbiakban, mint EPR rendelet). A jogszabály számos új kötelezettséget ír elő a „körforgásos termékeket” forgalomba hozó vagy saját célra felhasználó személyek számára. A kötelezettek kiterjesztett gyártói felelősségi díj megfizetésével teljesítik az általuk forgalomba hozott vagy saját célra felhasznált körforgásos termékek hulladékával kapcsolatos hulladékkezelési feladatok finanszírozására vonatkozó kötelezettségüket. A szabályozás legtöbb előírása 2023. július 1. napjától alkalmazandó.
A büntetés kiszabásának elvei – enyhítő és súlyosító körülmények a büntetés kiszabása során
A büntetőeljárás során a bíróságnak először abban a kérdésben kell állást foglalnia, hogy a vád tárgyát képző cselekmény bűncselekménynek minősül-e, a bűncselekményt a vádlott követte-e el, és amennyiben igen akkor el kell döntenie, hogy az elkövetővel szemben milyen jogkövetkezményeket kíván alkalmazni.
Az alapítványokra vonatkozó illetékszabályok változása – fontos határidő közeleg
Manapság az egyesület mellett az alapítvány az egyik leggyakrabban választott nonprofit civil szervezeti formáció, amellyel valamilyen tartós célt lehet megvalósítani. Tekintettel arra, hogy egyre több alapítvány jön létre, de sokan még mindig nincsenek tisztában azzal, hogy erre a jogi személyre milyen szabályok vonatkoznak, így ebben a cikkben az alapítványok vonatkozásában egy általános tájékoztatást kívánunk adni, továbbá az elmúlt években megvalósult jogszabályi változásokra kívánjuk felhívni a figyelmet.