Valóban börtönbe kerülhetünk ha elhagyjuk a „karantén” területét?

Dr. Budai Norbert ügyvéd az előző cikkében ismertette milyen tipikus, a valótlan tény állításával megvalósítható bűncselekményeket lehet elkövetni a kornavírus miatt elrendelt veszélyhelyzet idején, jelen cikkben pedig ismertetni fogja, hogy milyen bűncselekményeket (szabálysértéseket) követhetünk el, ha megszegjük azokat a járványügyi intézkedéseket, melyeket a Kormány azért vezetett be, hogy megakadályozza vagy legalábbis lassítsa a koronavírus járvány terjedését. Magyarország Kormánya a 40/2020. (III. 11.) Korm. rendelettel hirdette ki a veszélyhelyzetet hazánk egész területére az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető tömeges megbetegedést okozó humánjárvány következményeinek elhárítása, a magyar állampolgárok egészségének és életének megóvása érdekében. Jelen koronavírus-járvány miatt elrendelt veszélyhelyzetben számos olyan büntetőjogi kockázat merülhet fel melyekkel az eddig megszokott életünkben egyáltalán nem, vagy csak az állampolgárok nagyon szűk számának kellett szembenézniük. Most azonban ezen büntetőjogi relevanciával rendelkező körülmények, helyzetek bármelyikünknél felmerülhetnek, ezért fontos tisztában lenni azzal, hogy mit tehetünk, és mit kell elkerülnünk annak érdekében, hogy ne kövessünk el bűncselekményt. Fontos rögzíteni, hogy a jogalkotó a járványügyi szabálysértéseket azok társadalomra veszélyességétől függően a szabálysértések vagy a bűncselkemények közé sorolja. A kevésbé súlyosabb szabályszegések a szabálysértési törvény hatálya alá, míg a súlyosabbakat a büntető törvénykönyv hatálya alá sorolja.

I. A járványügyi szabályok megszegésével elkövethető szabálysértések

Először nézzük a kisebb súlyú szabályszegéseket, melyek megvalósítása szabálysértési felelősséget eredményezhet. Az egyik ilyen:

Fertőző betegség elleni védekezés elmulasztása

239. § (1) Aki a) a védőoltásra, a fertőző betegségekre, a fertőző betegekre vagy a fertőzésre gyanús személyekre - ideértve a gümőkóros, a nemibeteg, a trachomás vagy erre gyanús személyeket is -, továbbá a járványügyi megfigyelésre vagy ellenőrzésre és a fertőtlenítésre vonatkozó egészségügyi jogszabályt, vagy az ilyen jogszabály alapján kiadott egészségügyi rendelkezést, továbbá b) a rágcsáló és rovarirtásra vonatkozó egészségügyi jogszabályt, vagy az ilyen jogszabály alapján kiadott egészségügyi rendelkezést megszegi, szabálysértést követ el. (2) * Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt az eljárás az egészségügyi államigazgatási szerv hatáskörébe tartozik. * (3) * Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt a hivatásos katasztrófavédelmi szerv erre felhatalmazott ügyintézője is szabhat ki helyszíni bírságot. Látható, hogy ezen szabálysértési tényállás ugyan járványügyi rendelkezések megszegését szankcionálja (például a fertőző megbetegedések megelőzését szolgáló védőoltások beadásának elmulasztását) azonban a koronavírus miatti veszélyhelyzetben felmerülő járványügyi szabályszegések nem ezen tényállás keretei közé tartoznak, ezért ennek a szabálysértésnek a részletes kifejtését mellőzöm. A másik olyan szabálysértés, amit a járványügyi rendelkezések megszegésével jelen koronavírus-járvány miatt elrendelt veszélyhelyzetben elkövethetünk nem található meg A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvényben (Szabs. tv.). Ezt ugyanis a kijárási korlátozásról szóló 71/2020. (III. 27.) Kormányrendelet hozta létre, és azokat szankcionálja, akik ezen rendeletben meghatározott korlátozó intézkedéseket megszegik. Ezen szabálysértés az amit manapság valóban mindannyian elkövethetünk, hiszen a kijárási korlátozás ma valamennyi Magyarországon élő emberre vonatkozik. A kijárási korlátozás szabályai rengeteg fórumon megjelentek manapság így aligha van olyan ember hazánkban, aki ezeket ne hallotta volna, de a rend kedvéért – a teljesség igénye nélkül – néhány korlátozást feltüntetek:

• Vendéglátó üzletben - az ott foglalkoztatottak kivételével - tartózkodni tilos. Kivételt képez az elvitelre alkalmas ételek kiadása és szállítása.
• Mindenki köteles más emberekkel a szociális érintkezést - a közös háztartásban élők kivételével - a lehető legkisebb mértékűre korlátozni, és a másik embertől lehetőség szerint legalább 1,5 méter távolságot tartani. Az (1) bekezdést a tömegközlekedés során is alkalmazni kell.
• A lakóhely, a tartózkodási hely, illetve a magánlakás elhagyására az e rendeletben meghatározott alapos indokkal kerülhet sor. (az, hogy mi tekinthető alapos indoknak azt kormányrendelet 4. §-a szabályozza).
• Saját és családja érdekében a 65. életévét betöltött személy az élelmiszerüzletet, drogériát, piacot vagy gyógyszertárat 9.00 óra és 12.00 óra közötti időben látogathatja.

A fenti Kormányrendeletben foglalt korlátozások betartását a rendőrség ellenőrzi, amely feladat ellátásához – szükség esetén- segítségül hívhatja a katonai rendészet és a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény szerinti bármely szervet. Jól mutatja, hogy mennyire fontosnak tartja a jogalkotó ezen korlátozások betartását az, hogy ezen szabálysértés megvalósítása esetén kiszabható pénzbírság legmagasabb összegét a Szabs. törvényben meghatározott kerettől (5.000-150.000,-Ft) lényegesen magasabba határozza meg a Kormányrendelet, ugyanis ezen szabálysértés esetén a pénzbírság legalacsonyabb összege ötezer forint, legmagasabb összege ötszázezer forint lehet. Érdemes tehát a fenti Kormányrendelet valamennyi szabályával tisztában lenni, és azokat betartani, hiszen akár egy apróbb szabályszegés is jelentős összeggel teheti vékonyabbá a pénztárcánkat.

II. A járványügyi szabályok megszegésével elkövethető bűncselekmények

A fentiekben ismertettem, hogy a járványi rendelkezések kisebb fokú megsértése esetén milyen szabálysértések valósulhatnak meg. Most tekintsük át azokat a szabályszegéseket, melyeket a jogalkotó már olyan súlyúnak tekint, hogy azokat bűncselekménynek minősítse. Itt lesz szó az úgynevezett „karantén” megsértésének büntetőjogi megítéléséről is. Azonban már itt rögzíteni szeretném, hogy a büntetőjog a „karantén” fogalmát nem ismeri. Nézzük mik azok a hatósági intézkedések, melyeket a köznyelv a „karanténnal” szokott azonosítani. A fertőző betegségek behurcolásának és terjedésének megakadályozása végett a közegészségügyi járványügyi szervek különböző intézkedéseket tehetnek. Ezen intézkedések alapvető szabályait az Egészségügyről szóló 1997. CLIV. törvény III. fejezetének 6. címe tartalmazza. Ezen „karanténként” értelmezhető intézkedések az alábbiak:

Járványügyi elkülönítés

63. § (1)A fertőzőképesség tartamára a betegséget észlelő orvos - a (2) bekezdésben foglalt megkülönböztetésnek megfelelően - a fertőző beteg elkülönítése iránt intézkedik. (2) A miniszter rendeletében meghatározott fertőző betegségben szenvedő személyt otthonában, tartózkodási helyén vagy fekvőbeteg-gyógyintézet fertőző osztályán, illetve kijelölt gyógyintézetben el kell különíteni. Egyes - a miniszter rendeletében meghatározott - fertőző betegségekben szenvedő személyt kizárólag fekvőbeteg-gyógyintézet fertőző osztályán, illetve kijelölt gyógyintézetben kell elkülöníteni, illetve gyógykezelni.

Járványügyi megfigyelés és járványügyi zárlat

65. § (1) Azt, aki meghatározott fertőző betegségben szenvedő személlyel érintkezett és feltehetően maga is a betegség lappangási szakában van, az egészségügyi államigazgatási szerv a miniszter rendeletében meghatározott fertőző betegségek esetén járványügyi megfigyelés vagy járványügyi zárlat alá helyezi. 67. § (1) A járványügyi zárlat szigorított, speciális követelményeken alapuló megfigyelés, illetve elkülönítés, amelyet e célra kijelölt helyen kell foganatosítani.

Járványügyi ellenőrzés

68. § (1) Kórokozó hordozó az a személy, aki szervezetében a miniszter rendeletében meghatározott fertőző betegség kórokozóját hordozza, és anélkül üríti szervezetéből, hogy maga a fertőző betegség bármely szakaszában lenne.

II./1. A Járványügyi szabályszegés

A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. C. törvényben (Btk.) foglalt Járványügyi szabályszegés elnevezésű tényállás a fenti járványügyi intézkedések be nem tartását szankcionálja. A tényállás az alábbiakat rögzíti: 361. § Aki a) a zárlati kötelezettség alá tartozó fertőző betegség behurcolásának vagy terjedésének megakadályozása végett elrendelt járványügyi elkülönítés, megfigyelés, zárlat vagy ellenőrzés szabályait megszegi, b) járvány idején az elrendelt járványügyi elkülönítés, megfigyelés, zárlat vagy ellenőrzés szabályait megszegi, c) a fertőző állatbetegségek vagy növényi zárlati károsítók be- és kihurcolásának, valamint terjedésének megakadályozása vagy előfordulásának felszámolása végett elrendelt növény-egészségügyi vagy állatjárványügyi intézkedés szabályait megszegi, vétség miatt elzárással büntetendő. Látható tehát, hogy a jogalkotó sokkal súlyosabban kezeli, és a kijárási korlátozások megszegésével ellentétben bűncselekménynek nyilvánítja, ha valaki a vele szemben elrendelet Járványügyi elkülönítés, megfigyelés, zárlat, vagy ellenőrzés szabályait szegi meg. Ezt nyilvánvalóan az indokolja, hogy ezen intézkedések olyan személyekkel szemben kerülnek elrendelésre, akik fertőzőképesek vagy feltehetően fertőzőképesek, így ezen intézkedések be nem tartása esetén fennállhat annak a veszélye, hogy más, még egészséges embereket is megfertőzzenek.

II./2. Járványügyi védekezés akadályozása

A koronavírus elleni védekezésről szóló 2020. évi XII. törvény módosította a Btk.-t, és bevezette az alábbi bűncselekményt:

Járványügyi védekezés akadályozása

322/A. § (1) Aki a) a zárlati kötelezettség alá tartozó fertőző betegség behurcolásának vagy terjedésének megakadályozása végett elrendelt járványügyi elkülönítés, megfigyelés, zárlat vagy ellenőrzés, b) járvány idején az elrendelt járványügyi elkülönítés, megfigyelés, zárlat vagy ellenőrzés, c) a fertőző állatbetegségek vagy növényi zárlati károsítók be- és kihurcolásának, valamint terjedésének megakadályozása vagy előfordulásának felszámolása végett elrendelt növény-egészségügyi vagy állatjárványügyi intézkedés végrehajtását akadályozza, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekményt csoportosan követik el. (3) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény halált okoz. (4) Aki járványügyi intézkedés akadályozására irányuló előkészületet követ el, egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. A fenti tényállás alapján a jogalkotó büntetni rendeli a járvány jogilag és hatóságilag is kimondott veszélye esetén beinduló intézkedések végrehajtásának aktív akadályozását. A puszta járványügyi szabályszegésnél fokozottabb veszélyességet és ezáltal a súlyosabb büntetési kereteket az indokolja, hogy ez esetben az elkövetés nem csupán abban nyilvánul meg, hogy valaki nem tartja be az előírt rendelkezéseket, hanem a konkrét hatósági védekezés akadályozásában is. Látható, hogy a cselekmény veszélyességét – és így a kiszabható büntetés mértékét – növeli amennyiben azt csoportosan követik el, és méginkább ha az halált okoz. Jelen cikkben ismertettem hogy milyen bűncselekményeket (szabálysértéseket) követhetünk el, ha megszegjük azokat a járványügyi intézkedéseket, melyeket a Kormány azért vezetett be, hogy megakadályozza vagy legalábbis lassítsa a koronavírus járvány terjedését. Fentiek alapján látható, hogy érdemes odafigyelni a szabályok betartására hiszen egy kis figyelmetlenség is vezethet szabálysértés vagy esetleg bűncselekmény elkövetéséhez. Ha fentiekkel kapcsolatban kérdése van forduljon hozzám bizalommal. Kapcsolat

---